Eredetileg hosszú bejegyzést terveztem
Le akartam írni az érzéseimet.
A megdöbbenést, a hitetlenkedést, a rácsodálkozást, örömöt, álmélkodást, megrázkódtatást, az ámulatot.
Akartam írni az elmaradottságról, a kedves emberekről, az egyszerű életről, a megfoghatatlanul szép tájról, a vendégszeretetről, a finom ételekről.
Arról, hogy milyen érzés, mikor távol az országhatártól nem gondolkozol azon, milyen nyelven szólalj meg a boltban.
Megrázó és felemelő érzések voltak ezek, talán még most sem tisztultak le teljesen...
Gyönyörű vidéken jártunk.....
Madarasi-Hargita |
Énlaka |
Szováta |
Segesvár |
Szépséges!!!! Egyik kedvenc fotóm a karosszék a rongyszőnyeggel, aztán a gyerekek kitárt karral a szobornál.A kis köves utcácskák.:)
VálaszTörlésKedves Kinga! Nagy örömmel néztem a képeket. Nekem mindegyik helyszín régi ismerősöm. 13 éve járjuk változó létszámmal az erdélyi tájakat. Ma már nem telhet el enélkül a nyár
VálaszTörlés. Ha valami okból nem tudunk menni, annyira hiányzik, hogy szinte beteg vagyok.Örülök az ilyen nagy társaságnak is . Remélem még sok évig eltart a szerelem.. Érdemes a szorványba is ellátogatni, nekig még nagyobb szükségük van a támogatásra.