A Hungarian Provence blog után olvassátok "itthon" is a mézes posztomat!
Eléggé alaposan lemaradtam saját magamhoz képest az első
idei mézes sütésével!
Advent első napja előtt két nappal? Botrányos! Na, de sebaj,
hosszú még az év!
Először is tegyük meg a megfelelő előkészületeket!
Helyezzük be a CD lejátszóba a legkedvencebb karácsonyi
lemezünket! Próbáljuk megértetni a gyerekünkkel, hogy „full” hangerőn hallgatva
az áhítat nehezebben érhető el!
Gyúrjuk be a tésztát! Ha eközben a fiúk csak kétszer kaptak
hajba, már nyert ügyünk van!
Ne aprózzuk el, kezdjük egyből 1 kg liszttel, mert ha
dekorálni is szeretnénk belőle, akkor nem a félkilós adag a mi mennyiségünk!
Pihentessük egy éjszakát az alapanyagot!
Nos, ez mifelénk luxus! 17 és fél perc pihenéssel elégedjék
meg őkelme!
|
Nyújtsuk, szaggassuk és süssük. Gyerekláb a munkapulton nem biztos, hogy ANTSZ kompatibilis, de a székre nem rábeszélhető az aprónép!
A felfűzni kívánt formákba szívószállal lyukat fúrunk!
|
Az idei adventi gyertyáinkat különböző stílusú
gyertyatartókra állítottam. Hogy egységes legyen az összhatás, minden gyertya
tövébe mézes csillagot ültettem.
|
Lehet a sütiből gasztro-ajándék is. Csak egy befőttesüveg,
és néhány centi karácsonyi szalag szükséges hozzá.
|
Az idei kedvencem a dúsan díszített, fellógatott fűzfa
koszorú. A fehér díszeket levegőn száradó gyurmából készítettem.
|
Másik kedvenc a lepucolt fűzfaágra aggatott díszekből
készült ablakdekoráció!
|
Természetesen nem maradhat el a karácsonyfáról sem a mézes
dísz. Pár méter country kockás szalag és kész a hamisítatlan vidéki hangulat!
|
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése
Légy pozitív! :-)