2014. augusztus 1., péntek

Nyaralás Bulgáriában

Több, mint tíz éve nem voltunk külföldön.
Nem vagyok az a borongós fajta, imádtam minden lopott rövid és kicsit hosszabb vakációt is, amit itthon töltöttünk!
De hazudnék, ha azt mondanám nem vágytam már a tengerpartra.
Szerencsésnek mondhatom magam, mert már elég sok helyen jártam Európában, most mégis nagy gondban voltunk a választásnál.
Legyen homok, sok és egész partos!
Tiszta legyen, közel, mert kicsi Zsigám türelmetlen és izgága, nem igazán kéjutazás vele egy maratoni autóút.
A morfondírozást kedves sógoromék oldották meg helyettünk, ugyanis pikk-pakk befizettek egy bulgáriai útra, és mivel együtt terveztünk vakációzni, már nem is kellett tovább agyalnunk a kérdésen.
Bevallom komoly fenntartásaim voltak. Féltem a szocreál balkáni viszonyoktól.
Azt kell mondanom a lehető legkellemesebben csalódtam, csalódtunk.
A repülőgépünk Burgaszban landolt, onnan busszal mentünk a kb. 20 percre levő Napospartra.
Az odáig vezető út meglehetősen lehangoló volt, kietlen, lepukkant területen mentünk keresztül(. Kissé elöntött a pánik! :D )
Az üdülőövezetbe bekanyarodva azonban egy teljesen más világba csöppentünk!
Szépen gondozott szállodák, parkok, épületek.
A mi szállodánk a hosszú sétány (kb. 8 km) vége felé volt, ahol már kissé csendesebb az élet, de azt kell mondjam tökéletes volt a fekvése.
A szobánk egyszerű, de tiszta, szép fürdőszobával és mesés kilátással a tengerre, közvetlenül a part mellett.
A strandon napozóágyak sorakoztak (két ágy egy ernyővel 24 Leva egész napra), mivel relatíve korán ott voltunk mindig volt szabad helyünk az első sorba, ahová aztán más már nem is telepedett le. Gyakorlatilag a lábunk szinte a vízbe ért!
A föveny és a víz tiszta, naponta takarítják, és csak szelesebb időben este felé volt kevéske hínár kisodródva.
A szállodához  - majd mindegyikhez - medence is tartozott, de mi azt ritkán használtuk.
Teljes ellátást igényeltünk, viszont ez volt az egyetlen dolog, ami nem volt jó döntés. Az ennivaló nem igazán a mi ízlésünknek megfelelő volt, sótlan, fűszertelen és mint utólag megtudtuk ez igen sok bolgár hotelre jellemző.
Ritka kivételek gondolom akadnak, de maga az éttermi koszt, amit a parton lehetett venni az sem volt egy gasztronómiai kéjmámor.
Bár a fagyi és a palacsinta igen finom volt.
Az ételek, italok árai igen kedvezőek - bár ez viszonyítás dolga - de azt hiszem átlagos debreceni áraknak felelnek meg, kedvezőbbek, mint a balatoni!
Érdemes eurót magunkkal vinni és kint váltani Levát, amit biztonságosan megtehetünk a szállodai pénzváltóknál.
Fakultatív programként a neszebári óvárost néztük meg, ami hangulatos utcáival, tavernáival igazi mediterrán látványosság.
Szívesen elmentünk volna egy isztambuli kirándulásra is, de azt a fiúkkal nem igazán tartottuk jó ötlenek.
Amit még talán negatívumként megemlíthető a bolgár vendégszeretet hiánya, ugyanis ritka kivételtől eltekintve a kiszolgáló személyzet és a bazárok, éttermek személyzete totális fa arccal, közönyösen foglakozott a vendégekkel, de erre rá kell tudni, nem minden náció olyan kedves, mosolygós, mint mi magyarok!
Viszont a magyar idegenvezetők készségesek és nagyon-nagyon kedvesek voltak.(Robinson tours!)
Ha kötünk itthon biztosítást az orvosi ellátás miatt sem kell aggódnunk, sok helyre fordulhatunk segítségért, elsősorban magán rendelőkbe, és gyógyszertár is több van a parton.
Összességében viszont nagyon szuper élmény volt a nyaralás, azt hiszem bármikor szívesen visszamennénk!


Nyoma sincs a szocreálnak! Sőt! Bár ez a pazar hotel nem a mienk volt, de a teraszról gyönyörködhettünk benne!

Ha kicsivel elfordítottuk a tekintetünket az egész Napospart elénk tárult.





Dan Bulgáriába is elkísért! :D

Neszebár.

Neszebár.






A hotel egyik hatalmas pozitívuma volt a magas és átlátszó korlát! Ugye nem kell magyaráznom!? :-D Milán utolsó nap hajnalban másfél órát bámulta a tengert, majd elszenderedett... :-D

1 megjegyzés :

  1. Drága Kinga!

    Hihetetlen mennyire rokonlelkek vagyunk. Itt görgetek a képeken, olvasom a bejegyzéseket és nem akarom elhinni... :)))
    Még sohasem jártam a horvát tengerparton! Idegenkedem a balkáni viszonyoktól, Apa évek óta "harcol" velem! Bulgáriával ugyanez a helyzet! Mintha a saját gondolataimat olvastam volna. :)))
    Aztán megláttam a Dan Brown könyvet, amit épp most olvasok... Kérlek mondd, hogy a Ken Follett könyvekért is rajongsz!!! Emellett amikor az önmegvalósításodról olvastam, már hangosan kacagtam! Szülés után nem tértem vissza többé az iskolába tanítani, itthon tanítok és kézműveskedem az én drága férjemnek is köszönhetően! Kiteljesedtem, örülök minden egyes percének! :)))) Három kedvenc blogom van, a Tiéd, Modesztáé és Violettáé! Nagyon szeretem olvasgatni a bejegyzéseiteket. Én most indulok ezen az úton, még döcögős, de sokat ad, nagyon élvezem! :) Szeretettel: Melinda

    VálaszTörlés

Légy pozitív! :-)